Főoldal

Jogvédő társadalmi szervezetek

▪ SZÖVETSÉG:
 

A Magyar Hitelfelvevők Országos Szövetsége (a továbbiakban: Szövetség) az 1989. évi II. tv. 4.§ (1) bekezdése hatálya alá tartozó – és a Pest Megyei Bíróság által TE – 4156 szám alatt nyilvántartásba vett - társadalmi szervezet.

A Szövetség jogállása:

A Szövetség az egyesülési jogról szóló, módosított 1989. évi II. törvény, illetve a Polgári Törvénykönyv egyesülésről szóló 61.-63.§-ai alapján létrejött jogi személy.

A Szövetség célja:

A Szövetség, mint nevében is jelzi elsősorban a hitelnyújtó társaságok tevékenysége során kárt szenvedettek – valamint az ehhez kapcsolódóan más állampolgárok – támogatását, részükre segítség nyújtását tekinti céljának.

E cél érdekében felvállalja az arra rászoruló állampolgárok részére tanácsadás nyújtását, továbbá szükség szerint az érdekeik képviseletét.

A Szövetség 2004.-év decemberében alakult, működési ideje határozatlan, és kiterjed az ország egész területére.

A Szövetség közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független.
 

A Szövetség alapító elnöke Nagy Sándor István.

▪ EGYESÜLET:
 

A Biztosítók Károsultjainak Egyesülete (továbbiakban: Egyesület) az 1989. évi II. tv. 4.§ (1) bekezdése hatálya alá tartozó – és a Pest Megyei Bíróság által TE – 4148 szám alatt nyilvántartásba vett - társadalmi szervezet.

Az Egyesület jogállása:

Az Egyesület az egyesülési jogról szóló, módosított 1989. évi II. törvény, illetve a Polgári Törvénykönyv egyesülésről szóló 61.-63.§-ai alapján létrejött jogi személy.

Az Egyesület célja:

A Egyesület, mint nevében is jelzi elsősorban a biztosító társaságok tevékenysége során kárt szenvedettek – valamint az ehhez kapcsolódóan más állampolgárok – támogatását, részükre segítség nyújtását tekinti céljának.

E cél érdekében felvállalja az arra rászoruló állampolgárok részére tanácsadás nyújtását, továbbá szükség szerint az érdekeik képviseletét.

Az Egyesület 2004.-év decemberében alakult, működési ideje határozatlan, és kiterjed az ország egész területére.

Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független.
 

Az Egyesület alapító elnöke Nagy Sándor István.

Törvény a devizahitelek rögzített árfolyamú végtörlesztéséről

VÉGTÖRLESZTÉS (hitelsegítség)

• A Magyar Országgyűlés döntése értelmében az ingatlanfedezetű devizaalapú hiteleket rögzített árfolyamon egy összegben visszafizethetik az adósok. (végtörlesztés)
• A végtörlesztést a jogosultak svájci frank esetében 180 forintos, euró esetében 250 forintos, japán jen esetében 2 forintos árfolyamon teljesíthetik. (végtörlesztés/hitelsegítség)
• A pénzintézeteknek kötelező a rögzített árfolyamokon elfogadni az adós végtörlesztés iránti igényét, ha az árfolyam a kölcsön folyósításakor nem volt ezeknél magasabb, valamint a hitelfolyósító június 30-ig nem mondta fel a kölcsönszerződést. (hitelsegítség) Emellett az adósoknak vállalniuk kell az áthidaló- vagy gyűjtőszámlahitelből eredő tartozás végtörlesztését is, amennyiben devizakölcsönükhöz kapcsolódik ilyen. (végtörlesztés)
• A bankoknak 60 napon belül elő kell készíteniük a szerződés lezárását. Az ingatlanfedezetes devizahitel és a gyűjtőszámlahitel végtörlesztéséért nem számítható fel költségtérítés és egyéb díj vagy jutalék.
• A devizahiteleseknek a végtörlesztésre vonatkozó írásbeli igényüket december 30-ig kell bejelenteniük a banknak. (végtörlesztés) 
• Az adósoknak az igénybejelentéstől számított 60 napon belül kell teljesíteniük a végtörlesztést.
• A devizahitellel rendelkező adósok megsegítésére kidolgozott programokban részt vevőket a jogszabály mentesíti a személyi jövedelemadó, az ajándékozási, illetve visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettség alól a pénzintézetek által elengedett követelés, az ingatlan értékesítéséből származó jövedelem, a kedvezményes bérleti díj formájában juttatott bevétel, illetve az ingatlan kedvezménnyel történő visszavásárlása után. (hitelsegítség)

        ►   Jogszabály: 2011. évi CXXI. törvény az otthonvédelemmel összefüggő egyes törvények módosításáról

KILAKOLTATÁSI KVÓTÁK A MORATÓRIUM FELOLDÁSA UTÁN (hitelsegítség)

• A Kormány feloldja a kilakoltatási moratóriumot, ugyanakkor a lakástulajdonosok védelmében és az ingatlanpiaci eladói nyomás elkerülése miatt kényszerértékesítési kvótarendszert vezet be.
• 2011. július 1. és 2011. szeptember 30. között kizárólag azok a magas értékű ingatlanok árverezhetők el, amelyek értéke a hitel felvételekor meghaladta a 30 millió és a hitel értéke meghaladta a 20 millió forintot.
• 2011. negyedik negyedévében a 90 napon túli késedelemben lévő jelzáloghitelek 2 %-a árverezhető el, 2012-ben, 2013-ban és 2014-ben pedig ezek a negyedéves kvóták rendre 3, 4 és 5 %-os értékben alakulnak.
• 2015-ben a kényszerértékesítési moratórium korlátozások nélkül megszűnik.

A NEMZETI ESZKÖZKEZELŐ (hitelsegítség)

• A Kormány Otthonvédelmi Akciótervének keretein belül a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. (NET) feladata egy olyan program működtetése, amely a jelzáloghitel-törlesztés miatt súlyosan eladósodott, a gazdasági válság miatt kiszolgáltatott helyzetbe került családok lakhatását hosszabb távon biztosítani képes. (hitelsegítség) A NET-program lényege, hogy a részvételi feltételeknek megfelelő családok továbbra is otthonukban maradhassanak, kényszerből ne kelljen kiköltözniük lakásukból hitelük bedőlése miatt. (hitelsegítség)

 

Széchenyi Kártya
 

● A Széchenyi Kártya a mikro-, kis- és középvállalkozások részére kialakított, kedvezményes kamatozású, állami támogatásban részesített hitelkonstrukció, melynek célja, hogy a pályájuk kezdetén lévő, de legalább már egy éve működő vagy akár már régóta tevékenykedő kisvállalkozások, egyéni vállalkozók egyszerűsített eljárással szabad felhasználású, likviditási problémákat kezelő hitelhez jussanak. [Széchenyi kártya]

A Széchenyi Forgóeszközhitel

 

• A Konstrukció előnye, hogy nem pusztán az átmeneti likviditási problémák áthidalására szolgál, hanem hosszabb, akár 36 hónapos futamideje miatt kifejezetten forgóeszközök finanszírozására alkalmas.
• A maximális futamidőn belül Ön határozhatja meg Vállalkozása számára az optimális futamidőt, így kívánsága szerint tervezheti Vállalkozása pénzügyeit.
• Az igényelhető hitel 1 millió Ft-tól maximum 25 millió Ft-ig 100.000 forintonként emelkedő, így rugalmasan alkalmazkodik az Ön Vállalkozásának finanszírozási igényeihez.
• A Széchenyi Forgóeszközhitel Konstrukció igénybevételével Vállalkozása szintén egy államilag támogatott kedvező kondíciójú hitelhez juthat.
• A biztosítékok köre szinte azonos a Széchenyi Kártya Konstrukciónál megszokottakkal, így Forgóeszközhitel esetében is a Vállalkozás tulajdonosának (ill. egyéni vállalkozó esetén a vállalkozótól különböző magánszemély) személyes garanciája (kezességvállalása) a fő fedezet.
   

A Széchenyi Beruházási Hitel

 

A Széchenyi Beruházási Hitel legfeljebb 50 MFt összegű akár 10 éves futamidőre is igényelhető hiteltípus, a vállalkozás beruházásai, fejlesztései meghitelezésére. Előnye, hogy hosszú távon szolgálja Vállalkozása működését, versenyképességét, törlesztésével pedig alkalmazkodik a beruházás megtérüléséhez.

A Hitel felhasználható ingatlan vásárlásra, építésére, fejlesztésére, új és akár használt gépek, tárgyi eszközök beszerzésére, illetve a beruházáshoz kapcsolódó forgóeszköz-beszerzésre is.

Az igényléshez szükséges további dokumentumokat megtalálja az igénylési lap utolsó oldalán, a részletes feltételekről a KA-VOSZ Zrt. Üzletszabályzatából tájékozódhat

A Széchenyi Beruházási Hitel lényegi elemei:

• Az igényelhető hitel minimum 1 millió Ft, majd 100.000 forintonként emelkedő összegű egészen 50 millió Ft-ig.
• A Széchenyi Beruházási Hitel esetében az Igénylőnek a tervezett beruházás összköltsége min. 20%-ának megfelelő saját erővel szükséges rendelkeznie.
• A Hitel futamideje minimum 12, maximum 120 hónap
• A rendelkezésre tartási idő maximum 18 hónap, a türelmi idő tartama legalább rendelkezésre tartási idővel azonos és maximum 24 hónap lehet
• A Hitel fő biztosítéka a beruházás tárgya (de a beruházás tárgya mellett attól eltérő ingóság illetve ingatlan is bevonásra kerülhet a Bank által)
• Igényléskor szükséges egyszerűsített Üzleti terv benyújtása, ennek tartalma lesz az egyik fő szempont a minősítésnél.

Agrár Széchenyi Kártya

 

● Az Agrár Széchenyi Kártya a mezőgazdasági termékek előállításával, feldolgozásával és forgalmazásával, erdő-, vad- és halgazdálkodással foglalkozó mezőgazdasági őstermelők, családi gazdálkodók, egyéni vállalkozók, illetve társas vállalkozásként működő kis- és középvállalkozások számára nyújtott szabad felhasználású 1, 2 vagy 3 éves lejáratú folyószámlahitel.

• Az Agrár Széchenyi Kártya hitelkerete legalább 500 000 Ft, vagy félmillió forintonként növekvő, legfeljebb 25 millió Ft összeg lehet, melyhez a Magyar Állam 2% kamattámogatást és kezességi díjtámogatást biztosít.
• A hiteligénylőnek 15 millió forint hitelösszegig egy, felette két lezárt, teljes éves gazdálkodói múlttal és az MVH-nál regisztrációs számmal kell rendelkeznie. A hiteligénylőnek nem lehet köztartozása vagy lejárt hiteltartozása. A további részletes feltételeket az Agrár Széchenyi Kártya Üzletszabályzata tartalmazza.
• A hitel biztosítéka 15 millió Ft hitelösszegig az előírt magánszemély készfizető kezességvállalása, 15 millió Ft felett a hitelnyújtó és az Agrár- Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) által elfogadott egyéb fedezet (ingatlan vagy ingóság) bevonása is szükséges.
• A hitelkeret megnyitásakor a hitelkeret nagyságától függő „kártyadíj” és a garanciadíj állami támogatáson felüli részének megfizetése esedékes. A „kártyadíj” minden induló költséget tartalmaz, egyéb (bírálati, keretnyitási, stb.) díjak nincsenek.
• A hitel futamideje alatt az igénybevett (kihasznált) kölcsön összege után ügyleti kamatot ill. kezelési költséget kell fizetni.
• A hitel visszafizetése a futamidő végén, lejáratkor, egy összegben esedékes.
• A hitelnyújtó a hitelkeret minél egyszerűbb igénybevétele érdekében egy MasterCard Standard típusú, nemzetközi bankkártyát bocsájt ki a vállalkozó számára. Ezen kívül a hitelkeret az egyéb, szokásos módokon is igénybe vehető, pl. átutalás, banki vagy ATM-ből történő készpénzfelvétel, stb.

Árfolyamkockázat

Devizaalapú hiteleknél jelenik meg az árfolyamkockázat. A kockázat abból ered, hogy az ügyfél tartozását devizában (pl.: euróban vagy svájci frankban) tartják nyilván, míg a törlesztés forintban történik. [árfolyamkockázat] Amennyiben a forint a hitel pénznemével szemben gyengül, az ügyfélnek az adott devizamennyiség havi megfizetéséhez több forintra lesz szüksége, azaz a hazai pénznemben fizetett törlesztő-részlete emelkedik. [árfolyamkockázat] A forint erősödése esetén a devizahiteles ügyfélnek kevesebb forint is elegendő az adott havi devizamennyiség megvásárlására (a törlesztésre), azaz nyer az árfolyam-elmozduláson. Ebből a bizonytalanságból ered az árfolyamkockázat.