Képviselet

 

Többször előfordult már, hogy az ügyfelek, illetve az ellenérdekelt felek (pl.: pénzintézet), valamint a hatóságok, stb., megkérdőjelezik a Szövetség képviseleti jogosultságát.

Ezért, - illetőleg a külön jogvitára okot adó félreértések elkerülése végett - készítettem a következő rövid tájékoztatót a képviseletről.

A Szövetség alapvetően a képviselet általános polgári jogi intézménye alapján képviseli az ügyfeleket.

A Szövetség képviselheti az ügyfelet: peren kívüli, illetőleg peres eljárásban egyaránt.

 

A Szövetség meghatalmazás, - azaz képviseleti jogot létesítő egyoldalú címzett jognyilatkozat - alapján  képviseli az ügyfelet. (ügyleti képviselet)

A Szövetséget pedig annak törvényes képviselője képviseli. (törvényes képviselet)

Gyakorlatilag: dr. Nagy Sándor István – elnök, mint önálló képviseleti jogosult.

 

Peren kívüli eljárásban (jogi eljáráson kívüli) a Szövetség, - illetve annak törvényes képviselője – a Polgári Törvénykönyv, (Ptk.) azaz a 2013.évi V. tv (hatálybalépés: 2014. március 15) alábbi rendelkezései alapján képviseli az ügyfelet:

„A képviselet

1. A képviselet általános szabályai

6:11. § [Képviselet]

(1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, más személy útján is lehet jognyilatkozatot tenni. A képviselő által megtett jognyilatkozat közvetlenül a képviseltet jogosítja és kötelezi.

(2) A képviseleti jog jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton, létesítő okiraton vagy meghatalmazáson alapulhat.

2. Ügyleti képviselet

6:15. § [Meghatalmazás]

(1) A meghatalmazás képviseleti jogot létesítő egyoldalú jognyilatkozat. A meghatalmazást a képviselőhöz, az érdekelt hatósághoz, bírósághoz vagy ahhoz a személyhez kell intézni, akihez a meghatalmazás alapján a képviselő jognyilatkozatot jogosult tenni.

(2) A meghatalmazáshoz olyan alakszerűségek szükségesek, amilyeneket jogszabály a meghatalmazás alapján megtehető jognyilatkozatra előír.

(3) A meghatalmazás visszavonásig érvényes.

(4) A meghatalmazás korlátozásának és visszavonásának jogáról való lemondás semmis. A meghatalmazás korlátozása és visszavonása harmadik személy irányában akkor hatályos, ha arról tudott vagy tudnia kellett.

(5) Meghatalmazás alapján cselekvőképes személyt korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy is képviselhet.”

 

A régi Ptk. (1959. évi IV.tv) normaszövege megfelel a mostani szabályozásnak:

 

„A képviselet

219.§ (1) Más személy (képviselő) útján is lehet szerződést kötni, vagy más jognyilatkozatot tenni, kivéve ha jogszabály szerint a jognyilatkozatot csak személyesen tehető meg. Cselekvőképes személyt korlátozottan cselekvőképes személy is képviselhet.

(2) A képviselő cselekménye által a képviselt válik jogosítottá, illetőleg kötelezetté.”

222.§ Képviseleti jogot – a törvényen, a hatósági rendelkezésen és az alapszabályon alapuló képviseleten felül – a képviselőhöz, a másik félhez vagy az érdekelt hatósághoz intézett nyilatkozattal (meghatalmazás) lehet létesíteni.”

 

Megállapítható tehát, hogy tartalmilag azonosak a két törvénykönyvben a képviselet alapjainak szabályai.

 

 

Az új Ptk. új rendelkezése a képviselet tekintetében:

„6:17. § [A képviselet terjedelme]

A képviseleti jog kiterjed mindazon cselekmények elvégzésére és jognyilatkozatok megtételére, amelyek a képviselettel elérni kívánt cél érdekében szükségesek."

 

Peres eljárásban a Szövetség, - illetve annak törvényes képviselője – a Polgári Perrendtartás, (Pp.)  azaz az 1952.évi III.tv 67.§ (1) bek. g) pontja alapján képviseli az ügyfelet:A perben meghatalmazottként eljárhat: az érdek-képviseleti célra alapított szervezet saját tagjának olyan perében, amelynek tárgya a szervezet alapszabályában meghatározott érdek-képviseleti célok körébe vonható;"

 

 

Budapest, 2016

 

                                                                                          dr. Nagy Sándor István – elnök