A fizetési meghagyásos eljárás – új szabályai

A fizetési meghagyásos eljárásról szóló, 2009. évi L. törvény alapján, 2010. június elsejétől a közjegyzők hatáskörébe tartozik a lejárt pénzkövetelések fizetési meghagyásos eljárásban történő érvényesítése.

Az új szabályozással elsősorban a bíróságok tehermentesítése volt a cél, hiszen az utóbbi időben a bíróságok évi több mint 400 ezer ilyen nemperes eljárást folytattak le.

A törvény szerint csak fizetési meghagyás útján (illetve a bíróság előtt mindkét fél jelenlétében jegyzőkönyvbe mondással) érvényesíthető a lejárt pénzkövetelés, ha annak összege az egymillió forintot nem haladja meg, feltéve, hogy a kötelezettnek van ismert belföldi lakóhelye vagy tartózkodási helye, illetve székhelye vagy képviselete, és a pénzkövetelés nem munkaviszonyból, vagy más hasonló jogviszonyból ered.

A közjegyzők új hatáskörükben a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) számítástechnikai rendszerét használva, gépi adatfeldolgozással járnak el, és bizonyos cselekmények automatizálva is elvégezhetők.

A kérelmet természetes személyként írásban, az erre rendszeresített formanyomtatványon, illetve szóban terjeszthetjük elő, míg jogi személyek, illetve jogi képviselővel rendelkező természetes személyek kizárólag elektronikus úton. Az elektronikus úton előterjesztett kérelmeket automatikusan, a közjegyzői székhelyek között egyenlő arányában osztják el, a papír alapon vagy szóban előterjesztett kérelmek azokhoz a közjegyzőkhöz kerülnek, akikhez a kérelmet benyújtották, illetve előterjesztették. A közjegyzők illetékessége az ország egész területére kiterjed.

Az új szabályozás fontos eleme a határidők lerövidítése, hiszen a tehermentesítés mellett a gyorsabb, hatékonyabb eljárás elősegítése is cél volt. A beérkezett dokumentumot haladéktalanul, de legfeljebb 3 munkanapon belül rögzítik a kamara rendszerében, s ha elutasításnak, áttételnek, hiánypótlásnak nincs helye, vagy a hiánypótlási kötelezettségnek eleget tettek, a közjegyző az ellenfél meghallgatása nélkül bocsátja ki a fizetési meghagyást, legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül, elektronikus úton benyújtott kérelem esetén 3 napon belül.

A fizetési meghagyás ellen a kötelezett a kézbesítésétől számított 15 napon belül a közjegyzőnél ellentmondással élhet, s így a kellő időben előterjesztett ellentmondás folytán a fizetési meghagyásos eljárás perré alakul át. Ha azonban ilyen ellentmondással nem élnek, a fizetési meghagyásnak ugyanolyan hatálya van, mint a jogerős ítéletnek.

A fizetési meghagyásos eljárásért a MOKK részére eljárási díjat kell fizetnünk, melynek alapja a pénzkövetelésnek az eljárás megindításakor fennálló értéke (díjalap), mértéke pedig 3 illetve 1% aszerint, hogy alapeljárásról, vagy részletekben való fizetés, illetve halasztás engedélyezése iránti eljárásról van szó. A fizetési meghagyásos eljárásban illetéket nem kell fizetni, kivéve, amikor az ügy bírósági eljárássá alakul.

Az új törvény kimondja azt is, hogy az általa nem szabályozott kérdésekben továbbra is a Pp. rendelkezései az irányadók.

 

Abban az esetben, ha Ön fizetési meghagyást kapott, (mert tartozása áll fenn) illetve fizetési meghagyást szeretne kibocsáttatni, (mert Önnek tartoznak) – az adott ügyhöz igazodó részletes tájékoztatás érdekében – keresse a Szövetség munkatársát!

 

Információ: 06 70 556 1670