Egyéb balesetekből levezethető kárigények


Közterületen bekövetkező baleset

Télen gyakoriak a jeges, havas, síkos járdán/úton való elcsúszásos balesetek.

Ilyen esetekben mindig azt kell vizsgálni, hogy az elcsúszás kinek a hibájából következett be. A vonatkozó miniszteri rendelet értelmében (1/1986. ÉVM-EüM) mind a járdák mind a közutak esetében szabályozva van, hogy ezeket kinek kell takarítani, hó- és jégmentésíteni. A közutak tisztántartásáért pl. az önkormányzat, ill. az erre a szolgáltatásra vele szerződött szerv felelős, a járdaszakaszok rendben tartása pedig az ingatlanok tulajdonosainak vagy az üzletek/boltok használóinak feladata (a nyitvatartási idő alatt).

Amennyiben a járdák/utak hó- és jégmentésítéséért felelős személyek ezen kötelezettségüknek nem tesznek eleget és az „elcsúszásos” baleset a járda/út síkosságára vezethető vissza, úgy a balesetet szenvedett személy jogos kártérítési igénnyel léphet fel a takarítási kötelezettségét megszegő személlyel/szervvel szemben.


Épületről lehulló tárgy által okozott kár

Az épületről lehulló tárgy által okozott kár esetei a Ptk. alapján három csoportra oszthatók:

  1. Az épület egyes részeinek lehullásából vagy az épület hiányosságaiból másra háramló kár
  2. Az épületre kifüggesztett tárgyak (pl. cégtábla) leesésével okozott kár
  3. Valamely tárgynak lakásból való kidobásával okozott kár

Az 1. esetben a kárért az épület tulajdonosa a felelős, aki csak akkor mentesülhet a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy az építkezésre és karbantartásra vonatkozó szabályokat nem sértették meg.

A lehulló tárgy lehet vakolat, tetőcserép, lehulló hótömeg, gipszszobor, leomló tűzfal, ledőlő kémény stb. A hiányosság lehet pl. meglazult tető, hiányzó korlát, rossz állapotú lépcső.

A 2. esetben annak a felelőssége állapítható meg, akinek érdekében a tárgyat kifüggesztették, tehát pl. az a személy, akinek üzleti érdekét a cégtábla szolgálja.

A 3. esetben, attól függően, hogy a tárgyat honnan dobták ki (lakásból vagy közös használatú helységből), a lakás bérlője/használója vagy az épület tulajdonosa a felelős.
 

Síbaleset

A sípályákon nemzetközi „si-kresz” szabályok érvényesek. Ilyen az ún. "FIS 10" (FIS = Nemzetközi Síszövetség), mely az alpesi országokban a sípályák rendjének fenntartását szolgálja. A szabályok közül talán a legfontosabb, hogy a hátulról (fölülről) jövő sízőnek úgy kell a nyomvonalát megválasztani, hogy az előtte haladót semmilyen módon ne veszélyeztesse.

Amennyiben a síbalesetnek vétkes okozója van, úgy ez ellen a személy ellen a sérült kártérítési igénnyel léphet fel.
 

Állat és vadállat által okozott baleset

Az állat által okozott károkat 3 csoportra oszthatjuk:

  • Háziállat által okozott kár
  • Az ember uralma alatt tartott vadállatok által okozott kár
  • Vadon élő állatok által okozott kár

 

Háziállat által okozott kár

Az állattartó a kártérítés általános szabályai szerint felel.

Az állattartó felelőssége a legváltozatosabb formákban valósulhat meg. Gyakori eset, hogy a szabadon engedett állat a közúti forgalomban balesetet okoz, a közútra került őrizetlen szarvasmarhák, juhok által okozott kár. E körbe tartozhat az embert megharapó állat esete is.

Adott esetben az állattartó felelősség alóli mentesülését vagy kármegosztást eredményezhet a károsult felróható közrehatása (állat ingerlése, állat számára elkerített területre való belépés a figyelmeztetés ellenére, stb.).

 

Az ember uralma alatt tartott vadállatok által okozott kár

Az állattartó ebben az esetben a fokozott veszéllyel járó tevékenység szabályai szerint felel (kevés kimentési lehetőséggel). 
Vadállat nemcsak az egzotikus, köznyelv szerinti vadállat (oroszlán, tigris), hanem a természetes életmódja szerint vadonélő és befogott vaddisznó, róka, farkas stb. is.

 

Vadon élő állatok által okozott kár

Gyakran előfordul, hogy a közúton hirtelen megjelenő vad a gépjárművel ütközik
Ilyenkor károsodhatnak a gépjármű, gépjármű utasa és a vadászatra jogosult a vad elhullása, sérülése folytán. 
 

A bírói gyakorlat szerint a vad megjelenése a közúton még nem elégséges a vadászatra jogosult felelősségének megállapítására, hanem vizsgálni kell, hogy kinek a felróhatósága miatt következett be a kár. 
 

A bírói gyakorlat szerint a vadászatra jogosult felelőssége állapítható meg a következő estekben:

  1. A baleset autópályán, autóúton vagy gyorsforgalmi úton következik be
  2. A baleset közvetlenül a vadászat miatt következik be (a vadhajtás során a vadat a közút felé terelték)
  3. A baleset olyan közútszakaszon következik be, ahol nem volt vadveszélyt jelző tábla elhelyezve