Végrehajtás

Ha az Ön ügyében a végrehajtási eljárás van folyamatban, - illetőleg az eljárás elkerülése érdekében – vegye fel a kapcsolatot a Szövetség munkatársával.

Információ: 06 70 556 1670


Legfontosabb jogszabályok a végrehajtási jog témakörben:
 


Az Országgyűlés 2008. június 9-ei ülésnapján ellenszavazat és tartózkodás nélkül fogadta el a 2008. évi XXXIX. törvényt , mely 2009. január 1-jei hatályba lépéssel jelentősen módosította a bírósági végrehajtási árverésre vonatkozó szabályokat. Ez a törvény iktatta be a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvénybe (Vht.) az elektronikus árverés szabályait.


Tájékoztató az elektronikus bírósági árverésről

A Kormány kiemelt célja a bírósági végrehajtások hatékonyságának növelése , ennek keretében pedig az árverések tisztaságának biztosítása . Ennek egyik fontos eleme az elektronikus árverés bevezetése, amely egyrészt lehetővé teszi az árverések széles körű meghirdetését, másrészt pedig gyors , kényelmes és biztonságos módját kínálja a licitálásnak.

A törvény elfogadását követően megkezdődött az új szabályok alkalmazására való felkészülés: elkészültek a törvényhez kapcsolódó rendeleti szintű szabályok [lásd az elektronikus árverési informatikai alkalmazásának működtetésére vonatkozó részletes szabályokról szóló 27/2008. (XII. 10.) IRM rendeletet és a bírósági végrehajtással kapcsolatos egyes rendeletek módosításáról szóló 28/2008. (XII. 10.) IRM rendeletet – megjelentek a Magyar Közlöny 175. számában], a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara létrehozta az elektronikus árverési rendszert, a jogalkalmazók pedig fokozatosan sajátítják el a rendszer használatához szükséges ismereteket.

A továbbiakban az elektronikus árverési rendszer működésével kapcsolatos legfontosabb információkat találhatja meg az olvasó.


Mikor kerül sor elektronikus árverésre?

Ingóságok esetében akkor kerül majd sor elektronikus árverésre, ha a lefoglalt ingóság legalább 100 ezer Ft becsértékűőrzése biztosított , s a végrehajtást kérő kifejezetten elektronikus árverés tartását indítványozza. Ennek értelmében az ingóságok egy jelentős része esetében a jövőben is hagyományos személyes megjelenéssel, szóbeli licitálással történő árverések kerülnek majd megrendezésre. A szabályok a Vht. 132/B-G. §-aiban találhatók.

A lefoglalt ingatlanok végrehajtási értékesítésének szabályai alapvetően megváltoznak a jövő évtől. Megszűnik a Vht. 156/A-G. §-aiban szabályozott nyilvános pályázat, s  egyetlen kényszerértékesítési forma az árverés lesz, amely egyaránt magában foglal egy elektronikus ajánlattételi szakaszt és egy , a maival megegyező módon lezajló szóbeli licitálási szakaszt is. Így tehát január 1-jétol valamennyi ingatlanárverés esetében lehetőséget kell biztosítani a vételi ajánlatok elektronikus úton történő megtételére. Az ingatlan-árverés szabályai a Vht. 141-156. §-aiban találhatók.

A 2008. évi XXXIX. törvény értelmében az elektronikus árverés szabályait azokban az eljárásokban kell majd alkalmazni, amelyekben az adós ingóságának vagy ingatlanának lefoglalására január 1-jét követően kerül sor; ez azt eredményezi, hogy a hatályos rendelkezések szerint zajló eljárásokat jövő év elejétől fokozatosan váltják majd fel az új szabályok szerint rendezendő árverések.


Az elektronikus árverési rendszer nyilvántartásai

Az elektronikus árverés lefolytatására egy informatikai keretrendszer: az ún. elektronikus árverési rendszer szolgál, melyet a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara működte t. Ezt a rendszert a felhasználók a bírósági végrehajtók, másik oldalról pedig az árverések iránt érdeklődők, illetve maguk az árverezők az interneten keresztül érhetik el ; a kamara e célra szolgáló honlapot üzemeltet 2009. január 1-jétol ( www.mbvk.hu ). Az elektronikus árverési rendszer működése egy informatikai alkalmazás (számítógépes program) útján valósul meg: abban az árveréseket meghirdető bírósági végrehajtók, illetve az árverezők végezhetnek különböző műveleteket , egyeseket pedig automatikusan maga a program hajt majd végre.

Az elektronikus árverési rendszer lényegében három nyilvántartásból áll: az árverezők elektronikus nyilvántartásából, az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásából és a hirdetményekhez tartozó elektronikus licitnaplókból.

Az árverezők elektronikus nyilvántartásában azoknak az adataik szerepelnek, akik árverezőként kérik regisztráltatni magukat. Ez az adatbázis nem nyilvános, alapvetően arra szolgál, hogy az anonim módon vételi ajánlatot tevő személyét a végrehajtó a későbbiekben az árverési jegyzőkönyv elkészítése céljából beazonosíthassa.

Az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában szerepelnek a meghirdetett árverések adatai: maga az árverési hirdetmény másolata is letölthető innen pdf formátumban, illetve az eladásra meghirdetett ingóság vagy ingatlan adatait lehet abból megismerni. Ez egy bárki által megtekinthető adatbázis, az országban közzétett valamennyi árverés hirdetménye ebben szerepel. Az érdeklődők egy meghatározott hirdetményt is kereshetnek a nyilvántartásban, illetve különböző szűkítési feltételeket megadva találhatják meg az igényeiknek megfelelő ingóságot vagy ingatlant.

licitnaplók az egyes árverési hirdetményekhez tartozó, az érvényes tehát az elektronikus árverési rendszerben közzétett vételi ajánlatokat tartalmazzák. A vételi ajánlatok az összegükkel, a közzétételük időpontjával és az árverező e célra kapott ún. árverezői egyedi azonosítójával szerepelnek a nyilvántartásban. A licitnapló megtekintésével lehet nyomon követni azt, hogy az adott árverésen milyen ajánlatokat tettek, és mi az az aktuálisan legmagasabb összegű ajánlat, amelynél magasabb összegű ajánlatot kell tennie a következő licitálónak. A közzétett legutolsó tehát legmagasabb összegű, érvényes ajánlat adatait bárki megtekintheti.

A rendszerben kezelt adatok a jogszabályban meghatározott időpontig szerepelnek a különböző nyilvántartásokban; törlésüket követően is fellelhetők ugyanakkor naplóadatként.

Fontos tudnivaló, hogy az elektronikus árverési rendszer az árveréssel összefüggő szinte valamennyi közlés, nyilatkozat megtételére szolgál(aktiválási kérelem, vételi ajánlat, elővásárlási jogot gyakorló nyilatkozat, értesítés árverési jegyzőkönyv aláírásáról stb.); ennek megfelelően ezeket csak az elektronikus árverési rendszer felületén, az erre szolgáló művelet elvégzésével lehet joghatályosan megtenni .


Hogyan zajlik le az elektronikus ingóárverés?

Az árverést a végrehajtó árverési hirdetménnyel tűzi ki, melyet az elektronikus árverési rendszerben közzétesz. A hirdetmény közzétételétől kezdve már lehet elektronikus úton vételi ajánlatot tenni, erre egyébként a közzétételtől számított 15. nap 20 órájáig van lehetőség; ekkor a rendszer automatikusan lezárja a licitnaplót. A licitnapló lezárásának időpontjában utolsóként közzétett vételi ajánlatot tevő személy lesz az árverési vevő, a végrehajtó őt értesíti a jegyzőkönyv aláírásának, vételár megfizetésének, és az ingóság átvételének helyéről és időpontjáról. Az árverést követő 30. napig a hirdetmény még szerepel a nyilvántartásban, ezt követően a rendszer automatikusan törli azt.


Hogyan zajlik le az ingatlan-árverés?

Az árverést a végrehajtó árverési hirdetménnyel tűzi ki, melyet – a hagyományos közzétételi módok (bíróság, földhivatal, polgármesteri hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztés, kivonat közlése kamarai lapban) mellett – az elektronikus árverési rendszerben is közzétesz. A hirdetmény közzétételétől kezdve lehet elektronikus úton vételi ajánlatot tenni, mindaddig, amíg az árverés hagyományos szakaszát (szóbeli ajánlatok megtétele) megelőző munkanap 12 órakor le nem zárja a rendszer a licitnaplót. Az árverés időpontját egyébként úgy kell meghatározni, hogy az a közzétételt követő 30. napnál későbbi időpontra essen. A licitnapló lezárását követően már csak a hagyományos módon lehet ajánlatot tenni: az árverés időpontjában és helyszínén megjelenve szóban (természetesen az elektronikus úton megtett liciteknél magasabb összegben). Az árverési vevő az lesz, akinek a legmagasabb összegű az ajánlata az árverés befejezésének időpontjában. Az árverést követő 30. napig a hirdetmény még szerepel a nyilvántartásban, ezt követően a rendszer automatikusan törli azt.


Hogyan történik a licitálás?

A licitáláshoz az szükséges, hogy az árverezni kívánó személy bejegyeztesse magát az árverezők elektronikus nyilvántartásába . Erre a szükséges adatok igazolása és ellenőrzése, továbbá az elektronikus áverési rendszer felhasználói szabályzatának elfogadása mellett bármelyik bírósági végrehajtó irodájában sor kerülhet. Az eljárás lefolytatásáért 6000 Ft díjat kell fizetni, a bejegyzés pedig határozatlan időre szól (az lényegében bármelyik árverésen való részvételre feljogosít). A bejegyzéssel egyidejűleg az árverező a rendszer használatához szükséges felhasználói nevet és jelszót, valamint az anonimitását biztosító árverezői egyedi azonosítót kap (az utóbbiakat bármikor megváltoztathatja), továbbá meg kell adnia egy e-mail címet is, amelyre megküldhetők az egyes rendszerüzenetek.

A tényleges – adott árverésen, adott vagyontárgyra történő – licitáláshoz további feltételeket is teljesíteni kell (akárcsak a hagyományos árverésen): meg kell fizetni az árverési előleget, illetve nyilatkozni kell arról, hogy az illető nem minősül az árverésből kizárt személynek . Ha a feltételek teljesülnek, a végrehajtó aktiválja az árverező felhasználói nevét és jelszavát , aki ennek birtokában közvetlenül az elektronikus árverési rendszer felületén tehet vételi ajánlatot : ennek érdekében ki kell töltenie az erre szolgáló mezőt a felajánlott vételár összegével, vagy ha elfogadja a rendszer által kötelezően felajánlott következő lehetséges legalacsonyabb összegű tételt, úgy azt ezt tartalmazó mezőre kell kattintania.


Mire van szüksége az elektronikus árverési rendszer szolgáltatásainak igénybe vételéhez?

Ha egyszerű érdeklődő , úgy internet-hozzáféréssel kell rendelkeznie .Ha árverezni kíván, úgy emellett regisztráltatnia kell magát az árverezők elektronikus nyilvántartásába , majd az ennek alkalmával kapott felhasználói név és jelszó megadásával léphet be az elektronikus árverési rendszerbe és végezheti el azokat a műveleteket, amelyek a licitáláshoz szükségesek.


A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 2008. február 1. napjától életbelépő lényeges módosulásai 

Végrehajtható okiratok

10.§ A bírósági végrehajtást (a továbbiakban: végrehajtás) végrehajtható okirat kiállításával kell elrendelni. A végrehajtható okiratok a következő:

a ) a bíróság által kiállított végrehajtási lap,

b) az olyan okirat, amelyet a bíróság végrehajtási záradékkal látott el,

c) a bíróság végrehajtást elrendelő ,letiltó , illetőleg átutalási végzése, továbbá közvetlen bírósági felhívást tartalmazó határozata,

d) a bíróság pénzbüntetésről, pénzmellékbüntetésről, pénzbírságról, rendbírságról, vagyonelkobzásról, az Európai Unió tagállamában büntetőeljárásban bűncselekmény elkövetése miatt kiszabott pénzösszegről, valamint

e ) a bíróság bűnügyi költségről, elővezetési és kisérési költségéről szóló értesítése, továbbá a bírósági gazdasági hivatalnak az ügyészség által kiszabott rendbírságról, megállapított bűnügyi költségről, az ügyészség és nyomozó hatóság által megállapított elővezetési és kisérési költségről, valamint a pártfogó felügyelői szolgálat által a közvetítői eljárásban megállapított, az állam által előlegezett és visszatérítendő költségről szóló értesítése,

f ) a bűnügyi zárlatot elrendelő határozat,

g ) az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtására zárlatot elrendelő végzés. / 2008. 02. 01./

/2008. 02. 01./ új §- sal egészül ki :

Zárlat az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtására

204/ A .§ (1) Ha az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtására a bíróság zárlatot rendelt el, ennek végrehajtása a bírósági végrehajtó hatáskörébe tartozik.

(2) A zárlat végrehajtása során az e § -ban nem szabályozott kérdésekben a vagyonelkobzás biztosítására elrendelt bűnügyi zárlat szabályai szerint kell eljárni azzal, hogy

a ) munkabér letiltásnak is helye van,

b) pénzügyi intézménynél kezelt összegek esetében a 191.§ (2)-(4) bekezdése szerint kell eljárni és az intézkedést az adóst megillető pénzösszegre és minden későbbi befizetésére foganatosítani kell,

c) a zárgondnoknak a cég vagyonából származó jövedelmet – a felmerült költségek levonása után – a cég pénzforgalmi számláján kell elhelyezni.

(3) A végrehajtás költségét az állam viseli.

(4) Ha a zárlat elrendelésének közösségi jogi feltételei ár nem állnak fenn, a bíróság a végrehajtást megszünteti.


A végrehajtásról általában

Végrehajtási eljárás az állami eszközökkel történő kikényszerítése a jogkövető magatartásnak. A jogkövető magatartás végső soron az állam kényszerítő ereje folytán hatályosul.

A végrehajtási eljárás alapvetően jogviszonyok összessége. Egyfajta jogi szankció.

Két fő módját különböztetjük meg: a büntetés-végrehajtás és a vagyoni végrehajtás.

E fejezetben alapvetően a vagyoni végrehajtással foglalkozom. Ezen belül megkülönböztethető a totális, tehát teljes végrehajtás – ma a gazdasági társaságokkal szembeni csőd-és felszámolási eljárás – valamint egyedi –szinguláris - különös, különleges, mivel az adós egyes vagyontárgyaira külön –külön lehet végrehajtási cselekményeket foganatosítani.

Jogrendszerünk ismeri a bírósági végrehajtást, a közigazgatási végrehajtást és a közvetlen végrehajtást.

Először a bírósági végrehajtásról essék szó tekintettel arra, hogy minden más végrehajtás visszautal a bírósági végrehajtás szabályaira. A bírósági végrehajtást törvény szabályozza, tehát a legerősebb jogalkotási folyamat eredménye.

A bírósági végrehajtás olyan eljárás, ahol részben vagy egészben a bíróság, illetőleg az önálló bírósági végrehajtó jár el.

A végrehajtási eljárást legrészletesebben szabályozza a bírósági végrehajtási eljárásról szóló törvény- továbbiakban: Vht.

,, A bírósági végrehajtás az egyedi vagyoni végrehajtás fő útja: az a viszonylag önálló- rendszerint más, jogvitát eldöntő eljáráshoz kapcsolódó – polgári nemperes eljárás, amelynek során a bíróság, illetőleg a bírósági szerv általában vagyoni kényszerrel juttatja érvényre, a kötelezettség teljesítésére vagy biztosítására irányuló jogi szankciót. '' Vida István: A végrehajtási jog 1995.

Az eljárásban megkülönböztetjük a kötelezett- adós- és a jogosult - végrehajtást kérő - jogait és kötelezettségeit.

A bíróságok és a jogvitát eldöntő más szervek – pl. közigazgatás- határozatait, továbbá egyes okiratokon alapuló követeléseket bírósági végrehajtás útján kell végrehajtani és erre a Vht. szabályi az irányadók.

A végrehajtást lehet vezetni:

a.) Munkabérre – köznapi nyelven fizetésre – és egyéb járandóságra, pénzügyi intézménynél kezelt összegre,

b.) Ingóságra, követelésre, jogra,

c.) Ingatlanra.

 

Hogyan történik a végrehajtás? (A végrehajtás foganatosításának általános szabályai)

A kikényszerítendő magatartástól és a végrehajtás alá vont vagyontárgy jellegétől függően a szankciót több fázisban célszerű alkalmazni.

Az első fázis a foglalás, majd az értékesítés és a követelés kielégítése.

A végrehajtás általános szabályai minden végrehajtási ügyben irányadók.

A bíróság illetőleg a végrehajtható okiratot kiállító szerv megküldi az okiratot a bűnügyi követelésekről szóló értesítés kivételével az adós lakhelye szerinti végrehajtóhoz.

Ha az adós lakhelye ismert, akkor ott kell először megkísérelni a végrehajtás foganatosítását. A végrehajtó általában a helyszínen adja át a végrehajtható okiratot, végrehajtási lapot kettő végrehajtási lap létezik, a pénzkövetelésre és a meghatározott cselekményekre, melyet a végrehajtást elrendelő szerv megküldött a végrehajtást kérőnek is. Az átadás alkalmával felhívja az adóst az azonnali teljesítésre. Nagyon ritkán fordul elő, hogy az adós a helyszínen és azonnal teljesít.

Amennyiben az adósnak végrehajtás alá vonható vagyontárgyai vannak, akkor azt a végrehajtó lefoglalja. A foglalásról jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvben meg kel határozni a foglalás időpontját, helyét, a jelen lévő adóst vagy aki ott tartózkodik, a lefoglalt ingóságokat külön-külön, fel kell tüntetni a becsértéket melyet az eljáró végrehajtó határoz meg, fel kell sorolni a mentes vagyon tárgyak, azt is, hogy esetleg ki tart igényt a lefoglalt vagyontárgyra kinek a tulajdona, ha a helyszínen azt hitelt érdemlően nem tudták bizonyítani -, a jelen lévőnek a jegyzőkönyvet alá kell írnia, ha megtagadja azt fel kell tüntetni. Amennyiben az adós nem volt jelen a végrehajtási eljárás foganatosításánál akkor a jegyzőkönyv 1 példányát adósnak postai úton megküldi a végrehajtó. Ha olyan vagyon tárgyat foglalt le mely nem az adós tulajdona és ezt a helyszínen már jelezték, és a végrehajtó mivel köteles jegyzőkönyvbe vette akkor azt is postai úton értesíti a foglalás tényéről és arról, hogy igénypert indíthat.

Amennyiben az adósnak végrehajtás alá vonható vagyontárgyai nem a lakhelyén találhatók, akkor a végrehajtást kérő kérelmére át kell adni az illetékes végrehajtónak, ugyanez a szabály érvényes ha az adós lakhelye, székhelye nem ismert.

Soron kívül kell teljesíteni a végrehajtási cselekményeket ha az adóson, tartásdíjat vagy munkabért kell behajtani, bűnügyi zárlatot vagy más biztosítási intézkedést kell foganatosítani, illetve a helyi, vagy megyei bíróság elnöke a soron kívüliséget rendelte el.

A végrehajtási eljárás során különböző költségek merülnek fel:

- a végrehajtás megindításakor fizetendő illeték,

- a végrehajtó költségének előlegezése a végrehajtást kérő részéről, melyet az adós visel.

- szakértő becsüs kirendelése, például. Ingó foglalásnál, ingatlan foglalásnál stb.

- az árverés nyilvános közzététele.

Az állam által előlegezett költségeket az állam viseli és annak terhén marad behajthatatlanság esetén.

Aki a költséget előlegezi köteles a végrehajtó számlájára azt befizetni, illetve a végrehajtó irodában nyugta ellenében a házi pénztárba.

A végrehajtó a gyermektartásdíj behajtása esetén akkor is köteles soron kívül eljárni és a végrehajtást foganatosítani, ha a költség előleg még nem lett befizetve illetőleg nem érkezett meg.

A végrehajtási eljárásban az illeték mértéke:

Az illetékalap 1 %-a, de legalább 3. 000.-Ft, legfeljebb 150. 000.-Ft.

Ha a végrehajtás foganatosítása a fővárosi, illetőleg a megyei bírósági végrehajtó feladatkörébe tartozik, 3 %, de legalább 8. 000.-Ft, legfeljebb 450. 000.-Ft.

A végrehajtók költségéről, díjazásáról szóló jogszabály határozza meg, hogy mennyit kérhetnek és erről tételes elszámolást kötelesek kiadni.

A végrehajtási eljárásban közvetlenül a végrehajtást kérő is részt vehet. A foglalás alkalmával meghatározhatja, hogy mely vagyon tárgyait foglalja le az eljáró végrehajtó. A végrehajtást kérőnek kötelezettsége, hogy a tartozás megszűnését illetőleg csökkenését jelezze a végrehajtónak.

A végrehajtó jogosult, mint kényszercselekményt megtenni:

Az adós lakásának, egyéb helyiségeinek átvizsgálása, ha kell lakatossal történő felnyitása hatósági tanú jelenlétében. Az adós ellenállása esetén a Rendőrség közreműködésének kérése.

 

Végrehajtható okiratok

A bírósági végrehajtási eljárás végrehajtható okirat kiállításával indul meg, azzal kell elrendelni.

Ilyen a végrehajtási lap / pénzkövetelésre és meghatározott cselekményre /, okirat melyet a bíróság végrehajtási záradékkal látott el, bírósági letiltó, illetőleg átutalási végzés, közvetlen bírósági felhívást tartalmazó határozat.

A bíróság pénzbüntetésről, pénzmellékbüntetésről, pénzbírságról, rendbírságról, vagyonelkobzásról, az Európai Unió tagállamában, büntetőeljárásban bűncselekmény elkövetése miatt kiszabott pénzösszegről szóló értesítése.

A bírósági bűnügyi költségéről, elővezetési és kisérési költségről szóló értesítése.

A bírósági gazdasági hivatalnak az ügyészség által kiszabott rendbírságáról, megállapított bűnügyi költségéről, az ügyészség és a nyomozó hatóság által megállapított elővezetési és kisérési költségéről.

A pártfogó felügyelői szolgálat által a közvetítői eljárásban megállapított, az állam által előlegezett és visszatérítendő költségéről szóló értesítés.

A bűnügyi zárlatot elrendelő határozat.

Az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtására zárlatot elrendelő végzés.

 

Mit nem vihet el a végrehajtó? (a végrehajtás alól mentes vagyontárgyak)

Nem lehet lefoglalni az eljáró végrehajtónak azokat a vagyontárgyakat melyek a törvény alapján mentesek a foglalás alól. Kivételt képez az, amikor a mentes dolog vételárának, a vételéhez adott kölcsön összegének, elkészítési és javítási díjának a behajtása érdekében rendelték el a végrehajtást.

A lefoglalást mellőzni kell még akkor is a kivételektől eltekintve - ha az adós esetleg hozzájárulna a mentes vagyontárgy lefoglalásához. 

Amennyiben az adós azt állítja, hogy a végrehajtó a mentes vagyontárgyak körébe tartozót foglalt le akkor, ez a végrehajtási eljárás során, a végrehajtás foganatosításával, kapcsolatos kifogással orvosolható.

Mentes a foglalás alól azok a vagyontárgyak melyek az adós foglalkozásának gyakorlását lehetetlenné tenné, kivétel a gépjármű. A gépjárművek vonatkozásában például az APEH (NAV) esetében állásfoglalás jelent meg arra, hogy az 500 ezer forint illetve azt el nem érő értékű gépjárművet nem foglalják le.

A gépjárművek lefoglalásával kapcsolatosan sok ellentmondás merül fel. A végrehajtók a lefoglalást akként hajtják végre, hogy az adós birtokában marad a gépjármű, de a forgalomból kivonatják.

Ez több problémát is felvet, ennek részletes kiértékelése külön fejezetet érdemel.

Mentes a foglalás alól a tanulmányok folytatásához szükséges eszközök. Rendszeres tanulmányokról beszél a törvény, ma már mindig kell tanulni, így teljes mértékben az eljáró végrehajtó szubjektív megítélése dönt, hogy ezt a törvényi előírást hogyan értelmezi.

Mentes a foglalás alól a szükséges ruházati cikk. Itt személyenként kell érteni, így felsőruházatból 3 felsőruha, 1 télikabát, 1 felöltő, 3 lábbeli.

Nem foglalható le személyenként a szükséges ágynemű, 1 készlet és a hozzávaló huzat. Az adós háztartásában élő személyek figyelembevételével a szükséges bútor, de legfeljebb 3 aszta és 3 szekrény, személyenként 1 ágy 1szék illetve ülőbútor.

A fűtés és világító eszközök is mentesek a foglalás alól.

Nem foglalható le a háztartáshoz nélkülözhetetlen konyhai és háztartási felszerelési tárgyak, pl. edények, porszívó stb., 1 hűtőszekrény vagy 1, mosógép.

A kitüntetések is mentesek ha azt az adós igazolja, hogy ő kapta.

Azon adósok esetében, akik betegségük, testi fogyatékosságuk miatt kezelésre szorulnak mentes az ehhez szükséges gyógyszer, gyógyászati és technikai segédeszközök, a mozgásában korlátozott adós esetében az adós gépjárműve.

A gyermekek által használ és a gyermekek részére szolgáló minden ingóság mentes a foglalás alól. Ezt a végrehajtók mindig figyelembe veszik és betartják.

Nem foglalható le az 1 hónapra szükséges élelmiszer és 3 hónapra szükséges tüzelőanyag.

A lábon álló termés illetve le nem szedett gyümölcs is mentességet élvez.

Amennyiben az eljárás során kiderül, hogy az adósnak több ingatlana van, és azokat használja, akkor a fenti mentesség csak egy ingatlanra vonatkozik és azt az adós megjelölheti.

Amennyiben az adós élethivatásszerűen mezőgazdasági termeléssel foglalkozik akkor a mezőgazdasági termeléshez szükséges vetőmag, gép mezőgazdasági gép és a hozzátartozó felszerelés, igavonó állat, takarmány, 1 tehén vagy más haszonállat és annak részére 3 hónapra szükséges takarmány.

Ma nem jellemző, hogy a végrehajtók haszonállatokat foglalnak le, mert az értékesítéssel kapcsolatos eljárások nagyon megnehezítik egyrészt a végrehajtó másrészt a vevő helyzetété. Gondolok itt a különböző állatorvosi engedélyekre, származási bizonyítványra stb.

Meg kell jegyeznem, hogy végrehajtó válogatja, hogy milyen eszközzel tudja rákényszeríteni, az adóst a jogkövető magatartásra. A gyakorlatban előfordult, hogy 1 kerékpár értéke: pár száz forint - lefoglalása jobban érintette az adóst, mint más vagyontárgyakra történő foganatosítás és a kerékpár miatt többszázezer forintot kifizetett. Ezért javaslom és jó is, ha a végrehajtást kérő vagy annak képviselője a végrehajtói eljárás foganatosításakor jelen van, mert esetleg jobban tudja az adós érzékeny pontját, mint a végrehajtó.

A szövetkezeti tag részjegye, a saját jogon szerzett kárpótlási jegy, ha a jogosult tulajdonában van nem foglalható le.

A postára adott pénz, küldemény, a közforgalmú fuvarozónak fuvarozásra átadott dolog mindaddig, amíg azt át nem adták az átvételre jogosultnak mentességet élvez.

A közraktárba elhelyezett dolog mentes, de a dologra vonatkozó jog, illetőleg a róla szóló okirat már lefoglalható.

 

Ingóvégrehajtás

A bírósági végrehajtásnak, mint vagyoni végrehajtásnak egyik legjellegzetesebb formája az ingóvégrehajtás Ha az adós a pénzfizetési kötelezettségének nem tesz eleget akkor a végrehajtó az adós ingóságait foglalási jegyzőkönyvben, összeírja és így lefoglalja. A foglalással a végrehajtást kérő olyan sajátos joghoz jut, amelynek alapján az ingóságból végső soron magának a végrehajtási eljárásnak a keretében elérheti követelésének kielégítését. Az ingóság lefoglalására vonatkozó szabályok ha a Vht. másképpen nem rendelkezik irányadók a vagyoni értékű jogok, követelések lefoglalására is. Ezért használja a törvény az általánosabb kifejezést vagyontárgyak, mint csak azt, hogy ingóságok.

A foglalást lehetőleg az adósnak (képviselőjének), az adós távollétében pedig a vele együtt lakó nagykorú családtagjának a jelenlétében kell elvégezni. Persze ez nem zárjaki és a gyakorlatban alkalmazzák a végrehajtók, hogy ha nincs otthon senki, akkor a például látható és rendszámmal ellátott gépjárművet, erőgépet lefoglalja. Ebben az estben a jegyzőkönyv 1 példányát otthagyja, majd postai úton értesíti az adóst a foglalásról. Ennek az eljárásnak vannak hátrányai, mert a végrehajtó akaratlanul is igényperre kényszeríthet olyan harmadik személyt aki csak ott tárolta a lefoglalt vagyontárgyat. A végrehajtás foganatosításáról értesíteni lehet illetve kell a végrehajtást kérőt. Kötelező, ha maga kérte, hogy a foglalásnál jelen kíván lenni.

Elviekben nem lehetne lefoglalni az adós őrizetében levő ingóságot, különösen akkor, ha a rajta lévő jelből következtetni lehet arra, hogy nem az ő tulajdona.

A Vht. szabályozza az ingóságok lefoglalásának sorrendjét és azt, hogy a foglalást addig kell folytatni, amíg a követelés, járulékai és a végrehajtási költség nincs fedezve.

A foglalási jegyzőkönyvben fel kell tüntetni, az időpontot, a helyszín, a jelen lévőket illetőleg a hatósági tanút, vagy azt, hogy senki nem volt jelen, az ingóságokat és azok becsértékét- ezt a végrehajtó határozza meg -, a mentessen hagyott vagyontárgyakat tételesen, azt, hogy esetleg kitart igényt a lefoglalt ingóságra, az eljárás befejezésének idejét.

Az ingóvégrehajtás legjelentősebb kérdése a végrehajtás, illetve foglalás alól mentes vagyontárgyak köre. A Vht,. egyértelműen kimondja, hogy nem lehet lefoglalni még az adós beleegyezésével sem azokat a vagyontárgyakat, melyeket a törvény a mentes kategóriába sorol.

A foglalás alkalmával, a végrehajtó becsléssel állapítja meg a lefoglalt ingóság értékét. Ha valamelyik fél kívánja, akkor szakértő becsüst kell kirendelni. A foglalás után is módosítható a becsérték, mert bármelyik fél a jegyzőkönyv kézhezvételétől számított 8 napon belül kérhet szakértő becsüst.

Vannak olyan vagyontárgyak, melyek eltérnek a szokásos ingóságoktól ezért erre külön szabályok érvényesek. Ilyen az arany, platina, ezüst, külföldi pénznem, drágakő és értékpapír. Ezek egyrészt 24 órán belül a bíróságnál letétbe kell helyezni, illetve a pénzt a Magyar Nemzeti Bank központjában Budapesten.

A lefoglalt ingóságokat alapvetően az adós őrizetében hagyják. Annak elidegenítése Büntető Törvénykönyvben meghatározott szankciót von maga után.

 

Ingatlan végrehajtás

Az ingatlan végrehajtás általános szabályai

Az adós tulajdonában lévő ingatlant függetlenül attól, hogy milyen jellegű, milyen művelési ágú az ingatlant terhelő jogra vagy tilalomra tekintet nélkül végrehajtás alá lehet vonni.

Ha az ingatlan állami tulajdonban van, akkor a törvény rendelkezéseit a kezelői jogra kell megfelelően alkalmazni.

Mentes a végrehajtás alól az ingatlan, amelyet a felszámolási eljárás során nem lehet az adós vagyonához tartozónak tekinteni.

Az ingatlan végrehajtás során az illetékes önkormányzatnak elővásárlási joga van.

A végrehajtási eljárás befejezéseként az új tulajdonos által megszerzett ingatlant csak és kizárólag az alábbi jogok, terhelhetik:

a.) a telki szolgalom,

b.) a közérdekű használati jog

c.) az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett haszonélvezeti jog,

d.) a törvényen alapuló haszonélvezeti jog akkor is, ha nincs az ingatlan  nyilvántartásban feltüntetve.

Nem terheli az ingatlant megszerző árverési vevő tulajdonjogát a haszonélvezeti jog, ha annak jogosultja a végrehajtást kérő követelésének kielégítéséért felelős, vagy ha azt a jelzálogjog keletkezése után szerződéssel létesítették.


Az ingatlan lefoglalása

Ha a végrehajtható okirat tartalmazza az adós ingatlanának az adatait, akkor a végrehajtó a végrehajtási költség megelőlegezését követő 3 munkanapon belül köteles lefoglalni az ingatlant.

Amennyiben a végrehajtást kérő nem tudja, vagy nem jelezte az ingatlan adatait akkor a végrehajtó a költségek megelőlegezését követő, valamint az ingatlan adatainak beszerzését követő 3 munkanapon belül rendelkezik az ingatlan lefoglalásáról.

A végrehajtó ingatlan foglalása akként történik, hogy megkeresi az ingatlan fekvése szerinti illetékes földhivatalt, hogy a végrehajtási jogot jegyezzék be, és egyben kéri, hogy minden szükséges adatot küldjön meg a földhivatal. Így különösen a tulajdonosok nevét, lakcímét valamint az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogok és tények adatait.

A végrehajtási jog ingatlan nyilvántartásba történő bejegyzése lényegében az ingatlan lefoglalása.

A végrehajtási jog bejegyzése soron kívüliséget élvez.

A földhivatal a bejegyzésről értesíti a végrehajtón kívül mindazokat, akiknek az ingatlanon bejegyzett joguk van, továbbá az adóst, a végrehajtást-kérőt.

Halasztó hatályú igényper indításának a végrehajtási jog bejegyzéséről szóló első fokú határozat alapján van helye.

Az ingatlan végrehajtás során külön kell választani a bírósági végrehajtást, illetőleg az adózásrendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény alapján indult ingatlan- végrehajtástól. Erről később külön tájékoztatást adok.

Az ingatlan végrehajtás esetén a vagyoni kényszer elvileg a legsúlyosabb, ezért a Vht. ezt az eljárás külön feltételek mellett teszi lehetővé.

Ingatlan végrehajtásnak akkor van alapvetően helye, ha az adós munkabéréből, pénzintézetnél kezelt számlájáról, ingóságaiból nem lehet viszonylag rövid idő alatt behajtani a követelést.

Rendszerint először meg kell várni, hogy az ingóságokból a követelés kielégíthető e.

A feleknek lehetőségük van arra, hogy a végrehajtási jog bejegyzésétől számított 30 napon belül a bírósághoz forduljanak.

A törvény kimondja, hogy a végrehajtó a végrehajtási jog bejegyzéséről szóló határozat kézhezvételétől számított 45 nap eltelte után intézkedhet az ingatlan értékesítéséről.

A végrehajtó az ingatlan értékesítése előtt megállapítja az ingatlan becsértékét, általában az adó-és értékbizonyítvány beszerzésével.

A becsértéket közli a felekkel és mindazokkal, akiknek az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett joguk van.

A közléstől számított 15 nap áll rendelkezésre a felek részéről fél mindenki, aki érintett arra, hogy a becsértéket megkifogásolják, és szakértőt kérjenek kirendelni. A végrehajtási kifogást a bíróság bírálja el, és ő rendeli ki a szakértőt is.


Lakottan kell árverezni az ingatlant ha:

abban a végrehajtási eljárás megkezdése előtt kötött érvényes bérleti szerződés lapján bérlő lakik kivéve,ha az adós és a zálogjogosult korábban az ingatlan beköltözhető állapotban történő értékesítésében állapodott meg és a bérleti szerződés megkötése  e megállapodás ellenére nem került sor.

abban haszonélvező lakik,kivéve azt az esetet, ha a haszonélvezet jogosultja a végrehajtást kérőkövetelésének kielégítéséért felelő,

az osztatlan közös tulajdonban levő ingatlanban a nem adós tulajdonos társ lakik,

az adós és a végrehajtást kérő a lakottan történő értékesítésben megállapodott, vagy

valamennyi végrehajtást kérő a lakottan történő értékesítéssel egyetért,

abban az adós egyenes ági felmenője lakik, és lakóhelye a végrehajtási eljárás megindítását megelőző 6 hónapban is ebben volt, az ingatlan tulajdonjogát az adós tőle ingyenesen szerezte meg, kivéve, ha az adós és a zálogjogosult korábban az ingatlan beköltözhetőállapotban, történő értékesítésben állapodott meg.

Amennyiben valamennyi végrehajtást kérő nem egyezik bele a lakottan történő árverezésben akkor az adósnak a lakásban maradásra vonatkozó korábbi szerződései hatályukat, vesztik.

Az árverést meg lehet tartani: a bíróság épületében, községi, városi, fővárosi kerületi önkormányzat épületében, illetve a jegyző által kijelölt helyen, az ingatlan fekvésének helyén, a végrehajtó által kijelölt más helyen.

Ha a végrehajtó árverést tűz ki, akkor kézbesíteni kell a feleknek, azoknak, akiknek az ingatlanra vonatkozóan bejegyzett joguk van, az ingatlan fekvése szerinti községi, városi fővárosi kerületi jegyzőnek, a földhivatalnak.

A földhivatal az árverés tényét bejegyzi az ingatlan-nyilvántartásba.

Az árverési hirdetményt ki kell függeszteni:

- a bíróság hirdetőtábláján,

- az ingatlan fekvése szerinti községi, városi, fővárosi kerületi polgármesteri hivatal hirdetőtábláján,

- a földhivatal hirdetőtábláján.

Az árverési hirdetményt, az árverést megelőzően legalább 15 napon át és legalább az árverést megelőző 5. napig kell a hirdetőtáblán kifüggesztve tartani.

A végrehajtó a hirdetmény kivonatát a végrehajtói kamara honlapján is közzéteszi.

Bármelyik fél kérelmére a végrehajtó közzé teszi egyéb más módon is, annak érdekében, hogy minél többen értesüljenek róla.

Az árverés közhírré tételéhez fűződő jogkövetkezmények a bíróság hirdetőtábláján történt kifüggesztéshez kapcsolódik.

Az ingatlanra csak az árverezhet, aki az úgynevezett bánatpénz 105 előleget leteszi. Ha a felajánlott vételár nem éri el a becsértéket a végrehajtó jogosult azt folyamatosan leszállítani a becsérték 50%-ig.

Lakóingatlan esetén a becsérték 70%-ára szállítható le a vételár, ha az adósnak ez az egyetlen lakóingatlana, lakóhelye ebben van, és a végrehajtási eljárás megindítása előtt 6 hónapban is ebben volt.

Az ingatlant is lehet a felek kívánságára árverésen kívül eladni, árverési vétel hatályával. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ilyenkor is a vevő eredeti szerzésmóddal jut az ingatlan tulajdonához.

Az ingatlan esetében is lehetséges az, hogy a végrehajtást kérő quasibeszámítással átvegye az ingatlan tulajdont. Erre csak akkor nyílik lehetősége,ha a megtartott második árverés is sikertelen volt.